Ez bonyolult. Néha hiányzol, nem
bírom, ha nem vagy velem.
Szükségem van a jelenlétedre, még
ha nem is nézek rád.Néha
ellöklek, mert félek. Megijedek
tőled, pedig nem bántasz..
Néha futnék veled akármeddig,
akárhova... csak hogy együtt
lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó
ha velem vagy, vagy nézel,
mert elvársz dolgokat. Lehet, hogy
nem tudom megtenni. A
szívem megszakadna ha mással látnálak,
de nem szólnék akkorsem egyetlen
szót sem. De
ezt se mondom soha.Mert félek tőled. A lényed
kárpótol mindenért. Nem
tudok soha haragudni rád úgy
igazán. Pedig lehet, hogy olyat
tettél, amiért másnak már nem jutna
a bocsánatomból. Néha
ha rád gondolok fáj, néha nevetek,
néha ordítok, aztán
megint ott a mosoly az arcomon.
Lehetne egyszerű, de nem...
ez bonyolult.
Mégis akarom...pont ezért, mert ez Te vagy.
Helyre kell tennem az életem... tennem kell ezért, tennem kell a suliért, tennem kell magamért, tennem kell a barátaimért. Mától futok, tornázok, ésszel eszem, tennifogk, hogy értelme legyen a kapcsolatunknak, tanulni fogok, és minden egyes emberi kapcsolatomat ápolni fogom mert kell.Aktiválnom kell magam mert nem vagyok más csak egy nagy lusta semmi.Itt a tavasz, itt a nyár, ideje éledni.
