annyira hiányzol. nemtudok írni, máhova jót.. . már csordultig vagyok, ezért visszatérek hozzád.
olyan furcsán sóvárog az ember, mindig keres, kutat, talál akkor elhiszi, hogy megtalálta óó igen az igaz szerelmet.de én már nem hiszem.. . ha függésre vágyom elszívok egy cigit, ha örömre vágyom meghallgatom a kedvenc zeném, mesterségesen hellyettesítem a mindennapokban a szerelmet. azt a társas kapcsolatot amihez kellene egy fiú, aki előbb utóbb belémköltözik és amikor új lakást talál valaki másban.. . akkor öncsonkítanom kell a kedvéért.. . pedig nem adnék én.. . de ez a természet rendje. De nem lehet enélkül élni, mert az a baba aki nem kap anyatejet nem lesz oylan egészséges.. . nem helyettesíthető az a furcsa állapot amit az emberek szerelemnek neveznek.. .pedig én próbáltam de nem.
érdekes mert most, hogy van valaki akit szeretni szabad, jobban esik a futás, a füstölő illata, a rajz, a zene .. .nemtudom mi ez de hiába tiltakozik az agyam és próbálom megértetni magammal, hogy felesleges, a természet törvényeit nem tudom áthágni.pedig nem vagyok szerelmes.. . bár tény, hogy érdekes érzés, rég volt már ehhez hasonlatos.
De nem a személy váltja ki, csak egyszerűen az a véégre érzés.az a megkönnyebbülés, hogy .. . végre beletörődtem, elfogadtam, kitettem a foglalt táblát, oylan rég óckodom ettől a jelenségtől. de feladtam a harcot így másfél év után. .. kell valaki. akkor most találjuk meg a megfelelőt (:
